Száguldás a semmibe

Nézzük csak mi van itt. Lehet, hogy nincs globális felmelegedés, csak egy-két túlfűtött tudományos ember agyvize forr fel, de akkor mégis mi a fene történik? Mert az éghajlat változik ez tény. Mint mondottam elindultunk a Hold klímája felé. Na, ezt jól megmondtam, mert sosem érünk oda, jó ha félútig eljutunk. Az sem lesz kellemes. De akkor mi történik. No ez az amit nem tudunk.
Szétesik a rendszer, ez rendben van. Eddig azt se nagyon értettük, mit jelent, hogy rendszer, akkor honnan sejtenénk, mi az, hogy szét esik? Annyi látszik, növekednek a szélsőségek. Mindenütt, de nincs két olyan hely, ahol egyformán.
Azért, hogy a Szörny Rt. szakértőjét idézzem: minden okunk megvan a pánikra. persze nem feltétlenül kell pánikba esni. nézhetjük a dolgot így is: Időjárás meghatározás FB oldalon Konfár Imre barátunk látja, hogy a helyzet egyre rosszabb. Sodródunk a Hold felé. Az átlagok nem igen változnak, csak a szélsőségek.
Mi most Déli áramlatba kerültünk. ugyan nem olajügyben, de ez sem rossz. A levegő rohangál fölöttünk, de mi nem érdekeljük, ide nem néz le. Nincs hó, nincs eső, elmaradt az előre beharangozott ónos-eső is. Ez így télvíz idején nem olyan kellemetlen. De mi lesz nyáron? Ha akkor is ránk ül valami csoda, és a frontok majd rohangálnak felettünk, akkor szépen sülünk majd itt lenn főni nem fogunk, mert ahhoz víz kell, az meg nem lesz. Illetve lesz is, meg nem is, mert ha valami ezt a savót itt lent felkavarja, annak lesz ereje, mert különben nem bírná mozgatni a medence alján sűrűsödő levegőt. És akkor jön majd az áldás. És jön a vízügy, és megment bennünket a víztől. utána süldögélünk tovább, mert az a kis víz, amiben főhetnénk, félúton lesz a Fekete-tenger felé. Mert a vizesek ismerik a törvényeket, a pillanatnyi érdekeiket, a szakmájukat, de nem ismerik a természetet, azt végkép nem tudják, mit is jelent, hogy a természet rendszer. Hogy a rendszer szerkezete határozza meg a működését.
A természeti rendszerek esetében a működés eredményét nevezhetjük természeti adottságoknak. Ez a rendszer szerkezetéhez kapcsolódik.
Egy olyan szerkezetben, melyben a felszín kétharmadát vizek borítják, ez az adottság nedves kontinentális éghajlat. Egy olyanban, ahonnan valakik, pl. a vízügyi szakma neves képviselői elvezették a vizet, és nincs számottevő vízfelület, legfeljebb 1-2 %. viszont sivatagi, félsivatagi. Aki elvezeti a vizet egy medencéből, sivataggá varázsolja azt. A vizesek elvezették a vizeket, lecsapolták, ergo sivataggá tették a medence közepét. Hőstettük most kezd realizálódni, a Kiskunság klímája már félsivatagi. Én még azt is elhiszem, hogy ők jól érzik magukat a sivatagban. Miért ne? Csakhogy a világon annyi sivatag van. Miért nem kerekednek fel, és költöznek az egyikbe? Gyéren lakottak, hely van bőven. Miért kell nekik épp a Kárpát-medencéből sivatagot csinálni? Mert megoldás lenne. Az egykori szerkezet, a kétharmados vízborítás helyreállítása. Amíg lehet, mert van miből. a szerkezet visszahozná a működést, a működés a nedves kontinentális klíma adottságait, és amikor megüli a levegő a Kárpátok bércei között megbúvó tájat, nem a sivatagot fedné el, hanem a helyi vízkörforgásokat óvná a medence-hatás.
Mert a rendszer ilyen, csak ismerni kellene, Douglas Adams szerint a tudománynak háromszáz év kellett ahhoz, hogy felismerje a természet rendszer, nem valami, ami csakúgy ott van. E felismerés óta eltelt 70-100 év, de ennyi nem volt elég, hogy felismerjék, az adottságok e rendszerhez kötődnek. A mai napig úgy gondolják, az adottság csak úgy ott van. Ők tehetnek bármit, az ott marad. Ha nem marad ott, akkor csak úgy eltűnik.
A Kiskunság szárad. Igaz jelentősen megváltoztatták a szerkezetét Az utóbbi évszázadban kb, fél millió köbkilométernyi vizet vezettek el a felszínéről, Ennek persze semmi köze a táj kiszáradásához, megváltoztak azok az adottságok, melyek csakúgy ott voltak. Most csakúgy nincsenek ott. a víz persze nem csakúgy nincs ott. Azt elvezették. Hogy termelni lehessen ott. Pénzt, sok pénzt. És ha jól belegondolunk, a pénz tényleg olyasmi, amihez nem kell víz. Mint ahogy a  vízügyi szakma olyasmi, amihez nem kell ismerni a természetet. Így van ez rendjén. Csak így az ember sem több, mint valami, ami csakúgy ott van, és ha a változások így folytatódnak, egyszerre csak ő sem lesz ott, ahogy az általa elvezetett víz sem.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Éghajlatváltozás - a médián túli valóság

szkíta tájépítészet tudása

Péter negyedik árulása